| MBT Biológia - www.mbt-biologia.hu - info@mbt-biologia.hu | nyomtatta: vendég |
Az Év Vadvirága 2021-ben
Közzétette: Mecsnóber Melinda 2021. 02. 06. Olvasottság:3136
A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő
A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.
A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága.
Ez a növény eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.
Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
Az Év vadvirágai voltak az előző években:
2011: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
2012: tavaszi hérics (Adonis vernalis)
2013: tavaszi tőzike (Leucojum aestivum)
2014: szibériai nőszirom (Iris sibirica)
2015: fehér szegfűvek
2016: mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
2017: kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
2018: kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)
2019: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)
2020: nemes májvirág (Hepatica nobilis)
A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai hátterét adó hétfős kuratórium mellett a szélesebb szakmai közönség e programba való bevonása, tájékoztatása kapcsán a Magyar Biológiai Társaság is bekapcsolódott. Annak érdekében, hogy a mozgalom minél szélesebb társadalmi rétegekhez, minél több emberhez eljusson csatlakozott az Év Vadvirága mozgalomhoz a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Az Egyesület biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai hátteret, és szervezi az elkövetkezendő években is a szavazásokat.
Szeretettel várjuk az érdeklődő növénykedvelőket az év vadvirágához kapcsolódó programokon! Fedezzük fel együtt a hazai vadvirágokat!
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.
A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága.
Ez a növény eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.
Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
Az Év vadvirágai voltak az előző években:
2011: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
2012: tavaszi hérics (Adonis vernalis)
2013: tavaszi tőzike (Leucojum aestivum)
2014: szibériai nőszirom (Iris sibirica)
2015: fehér szegfűvek
2016: mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
2017: kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
2018: kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)
2019: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)
2020: nemes májvirág (Hepatica nobilis)
A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai hátterét adó hétfős kuratórium mellett a szélesebb szakmai közönség e programba való bevonása, tájékoztatása kapcsán a Magyar Biológiai Társaság is bekapcsolódott. Annak érdekében, hogy a mozgalom minél szélesebb társadalmi rétegekhez, minél több emberhez eljusson csatlakozott az Év Vadvirága mozgalomhoz a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Az Egyesület biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai hátteret, és szervezi az elkövetkezendő években is a szavazásokat.
Szeretettel várjuk az érdeklődő növénykedvelőket az év vadvirágához kapcsolódó programokon! Fedezzük fel együtt a hazai vadvirágokat!